Agi összes bejegyzése

Massa Ticino teszt

Sikerült nyernem egy facebookos játék keretében egy Magyarországon még újnak számító tortaburkoló masszát. Jééééjjjjjj!! 😀 Még aznap átvettem az 1 kg-os hófehér (“Bride White”) ajándékot. Állagában újat ígértek, ezért alig vártam, hogy kipróbálhassam. Pont kapóra jött, hogy közeledett a szülinapom. Na lássuk! :)

Photo 2017. 04. 28. 17 14 14

Ami elsőre feltűnt, hogy hamar megpuhul a kezemben, nem kell sokáig gyúrni. Kicsit hasonlított a Smartflex Velvet masszára. Ruganyosabb, gumisabb állaga van, mint mondjuk az Unidecnek. Valóban egész vékonyra lehet nyújtani, nem szakad, nem törik, nem szárad hamar. Öröm vele dolgozni.

Bevontam vele a “kis” csokitortámat, megszíneztem ezüst és rózsaszín Fractal porfestékkel, és vártam a vendégeket. Ekkor még kérdés volt, hogy vajon az íze mennyire tűnik fel az első kóstolásnál. Hát feltűnt. Vagy eszükbe jutott a nyereményem, mert rákérdeztek, hogy ez az e. :) Osztom a véleményüket, miszerint nem annyira cukros, mint a többi, nem is telít el éppen ezért olyan hamar. Tehát vígan meg lehet enni egy szeletet anélkül, hogy cukorsokkot kapnánk. :)

A színes masszák természetes színezékkel készültek, gluténmentesek, tejmentesek mind, viszont ennél fogva jóval drágábbak is. Nagyon örülök, hogy kipróbálhattam, csodás tortám lett belőle, exkluzív torták esetén biztos fogok még dolgozni vele.

Photo 2017. 04. 30. 16 47 41

Köszönöm, Sütisdoboz!

Karácsonyi édességek

Hamarosan karácsony! :) Beköszönt a december, és az internet felrobban a sok karácsonyi sütis poszttól. “Legpuhább mézeskalács” itt, “legfinomabb fahéjas csiga” ott, az ember meg csak győzze kapkodni a fejét, hogy mit is készítsen el előbb. Én most nem írnék receptet, csak tippeket szeretnék adni azoknak, akik még vívódnak.

Én, mint a ház asszonya, még nem alakítottam ki végleges forgatókönyvet mindenkori karácsonyi menühöz, de vannak “nagyágyúk”, amiket karácsonykor szívesen elkészítek.

Tojáslikőr

Tojássárgája, tejszín, cukor meg alkohol legyen benne, és akkor már baj nem lehet. :) Magyarországon talán nem jellemző a tojáslikőr-készítés, de én szeretem. De! Csak karácsonykor. :)

Mézeskalács

Száz meg száz recept van rá, mindenki találja meg a saját ízlésének megfelelőt. Sőt, a saját sütőjének megfelelőt, hisz sok esetben a sütő is ronthat a dolgokon. A mézeskalács is talán egy tipikusan olyan süti, amit szinte csak karácsonykor eszik az ember, nem?

Sajttorta

Naaaaagyon szeretjük. Igazi kedvenc. Kicsit drága a 4 doboz Philadephia hozzá, de ha lúd, hát legyen kövér. Na jó, mégis írok legalább egy linket a receptről. :) Ha még nem próbáltátok, vagy épp újra kéne a recept, akkor itt lesz.

Mézes mandula

Már sülés közben is mesés illata van a mézes, fahéjas mandulának, hát még este elropogtava.. Mmmm.. :)

Linzer/keksz

Linzer tészta, de nem 2 tészta közt lekvárral, hanem unidec és egy keksz (és közte lekvárral). A szép fehér unidecet ételfestékkel, ecsettel gyönyörűen lehet karácsonyi mintákkal dekorálni. Én már betáraztam arany selyemporral, szikrázó ezüsttel, melyek igazán ünnepivé teszik majd a kekszeket.

Remélem, tudtam még időben segíteni! :)

Jó készülődést mindenkinek!

Csodás, csillagos almáspite

Mindig is finom volt a mamám almáspitéje. Ő ma már nem süt, cserébe anyukám ugyanazt a receptet használja, ha igény van rá. :) Én is elkészítettem, de nekem nem lett olyan. Ők valahogy máshogy csinálják. De nem baj, megalkottam a saját receptemet, amire majd azt mondják a családban, hogy “az Ági-féle almáspite”. :)

A tésztához egy fincsi linzertésztát választottam.

Hozzávalók:

  • 300g liszt
  • 200g teavaj
  • 100g porcukor
  • 1 tojás
  • (1 evőkanál tej, ha száraz lenne)

A lisztben elmorzsoljuk a felkockázott vajat. Nedves homok állagot kell elérnünk. Aztán mehet bele a cukor, tojás, és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk.

Ha van segítsége az embernek, akkor ő közben pucolja meg az almát, reszelje le, és a következő fűszereket készítse elő:

  • fahéj
  • cukor
  • citromlé
  • szerecsendió

Ízlés szerint fűszerezzük az almát, kicsit tegyük félre, míg levet ereszt.

Addig a linzertészta felét kinyújtjuk, tepsibe simítjuk, villával megszúrkáljuk, s végül vékonyan megszórjuk zsemlemorzsával.

A sütőt ekkor már bekapcsolhatjuk, hogy meleg legyen, mire beraknánk a sütit. 180 fokra.

Az almát kis adagokban kinyomkodjuk, hogy ne áztassa majd el a tésztát. (De nem is kell teljesen szárazra préselni! Kis leve maradhat.)

A tészta másik felét is kinyújtjuk, kis csillagokat szúrunk ki belőle tetszőleges formában, s végül az almára simítjuk. A tetejét megkenjük tejjel, és már mehet is a sütőbe kb. 15 percre, vagy amíg aranybarnára sül. A kiszúrt csillagokat is megsüthetjük, de annak elég pár perc is, különben megég! Tálalásnál ízlésesen dekoráljuk a kész almáspitét.

Jó étvágyat! :)

photo-2016-11-23-18-55-58

A kedvenc kakaóscsiga

Az ígéret szép szó, ugye? Meg is tartom! Ha megígértem, hogy megcsinálom, végül megcsinálom akkor is, ha este 8-kor kell elkezdenem kinyújtani a kakaóscsiga tésztáját.. :) A “pepecselős” részt jobban szeretem olyankor csinálni, ha már senki nem zavar. Bár az se vészes, mert csak megtűzdelem fogpiszkálóval, meg lekenem tojással a tetejét.. No de kezdjük az elején. :)
Férjem találta a “puha” jelzővel ellátott kakaós kifli receptet, mondván, hogy jó lesz reggelire. Én meg már kicsit szkeptikus vagyok az ilyen hatásvadász receptcímekkel kapcsolatban, úgyhogy nekem majd akkor lesz omlós és puha, ha azt kipróbálom, és én is így ítélem. :)

Az eredeti receptet fent olvashatjátok, én a következő sorrendben készítem el:

  1. Egy tálba kimérek 70 dkg lisztet, bele 6 evőkanál cukrot, pici sót.
  2. Egy másik edénybe 3 dl tejet melegítek, bele egy evőkanál cukrot, meg az instant élesztőt. Jól összekeverem, várok pár percet, majd beleöntöm a 2 dl olajat is.
  3. A kettőt összeöntöm, és simára gyúrom.

Ezek után már csak várni kell, míg megkel. :)

Az eredeti receptben ilyenkor jön, hogy kettéválasztjuk a megkelt tésztát, és az egyik felébe a kakaót belegyúrjuk. Szeretném jelezni, hogy ez macerás munka. Nem lesz szép homogén a tészta, inkább márványos. Egyszer kipróbáltam, aztán úgy döntöttem, legközelebb másképp csinálom. Így jött az ötlet, hogy csigát csináljak belőle.

Van kakaóallergiás a családban (én), ezért készült fahéjas változat is. A kinyújtott tésztára egy felvert tojásból kentem, hogy ragacsos legyen, és ne csússzon le róla a fahéjas cukor. Csíkokra vágtam, feltekertem, fogpiszkálóval rögzítettem, majd a maradék felvert tojással a tetejét megkentem amikor már a tepsin sorakoztak. Előmelegített sütő, 190 fok, pár perc, és kész is.  :)

A kakaós változathoz is szerettem volna valami ragacsosabb megoldást, eszembe is jutott, hogy mi lenne, ha a jól bevált sok porcukor, kevés (holland) kakaópor, icipici forró víz keverékét kenném rá. Jó ötlet volt! Mesés! :) Hamar megdermed, úgyhogy határozott mozdulatokkal kell dolgozni. Sűrű, kenhető legyen, akkor jó, különben ki fog folyni sülés közben. Tuti, higgyetek nekem! :) (aki számokat szeretne: fél adaghoz kb 120g porcukrot, 30g kakaóport, és kb 1-2 evőkanálnyi forró vizet kevertem be)
Volt már olyan, hogy elfelejtettem megkenni a tetejét tojással, de nem volt tragédia, így is elfogyott. Sülés közben is már olyan illata van, hogy örül az ember, ha már kivette, és még melegen beleharaphat. :) Jó étvágyat hozzá!

IMG_8395

 

 

Kricky blogszülinapján

Vasárnap reggelre leesett a hó. Na bumm, attól még lehet közlekedni. De hogy ilyen betegen jöjjek haza egy kis hidegtől… azt nem gondoltam volna. Mostanra viszont összeszedtem magam testileg, lelkileg, úgyhogy készen állok a mesélésre. :)

Messzire kell visszanyúlni az időben, ha pontosak akarunk lenni Kricky nevének megismerésében, de a lényeg, hogy amikor már kezdtem beleásni magam a cukrászat rejtelmeibe, és végzetesen beleszerettem az airbrushba, tudtam, hogy nekem is kell ilyen eszköz. És némi keresgélés után arra jutottunk, hogy Kricky adja a legjobb áron a legjobb gépet. Így kezdődött a kapcsolatfelvétel. Most meg a szülinapi partijára biztosítottam magamnak helyet.

Image (6)

Január 25-én került sor az 5. blogszülinapi találkozóra, Budapesten. A hó ellenére sokan már jóval a kezdés előtt ott bámészkodtunk a helyszínen. Addigra a vendégelőadók már kezdték kipakolni a cukorvirágokat, a karamell díszeket, a nyertes alkotásokat. Volt mit megcsodálni kezdésig. :)

A program Kricky beszámolójával kezdődött, ami a tavaly novemberi luxemburgi világversenynél állt meg. Ott átadta a szót vendégeinek, akik szakácsok, cukrászok, zsírszobrászok szemszögéből meséltek élményeikről. Fantasztikus napok voltak azok számukra, és egy kicsit mostmár számunkra is.

Youtubeon sajnos csak egy külföldi csapat összeállítását találtam meg, de ők is szépen visszaadják, hogy a szakácsok részéről milyen volt ott lenni:

Kricky összefoglalója a szülinapi eseményekről:

A baloldali Kricky aranyérmes, a jobboldali Tóth László bronzérmes munkája

Image (7)       fotó 2 (1)

A beszámolók után ebédszünet következett, egy kis sütivel megtoldva:

fotó 1 (1)

 

Később karamellbemutató, cukorvirág-készítés, és Kricky airbrush bemutatóját csodálhattuk. Az előadók kedvesek, mosolygósak és barátságosak voltak, és szuper dolgokat készítettek cukorból mindössze pár perc alatt.

Ezek a darabok több időt igényelnek, mint amennyi rendelkezésre állt, de a kezdetüket megismerhettük.

fotó 4   fotó 5 fotó (2)

Kricky nagyon szimpatikus módon egy kutyus tortát is készített, amit árverésre bocsátott, hogy tudjon gyűjteni a komáromi Rex alapítványnak. A torta 30 ezerért kelt el, plusz voltak egyéb pénzbeli felajánlások is.

fotó 3 (1)

Nagyon sok élménnyel, ötlettel gazdagodtam, egy újabb megerősítés volt ez a szívemnek, hogy jó irányba húz, mert nagyon érdekel ez a világ. Úgy látom, átlagosan 4 év alatt csodát lehet művelni ezen a területen. Nekem 1 év már megvan, alig várom a következőt, hogy miben és hogyan lehet még fejlődni! :)

Marcipánkrém mézeskalácságyon

Közeledik az év legszebb ünnepe, a karácsony. Ideje elővenni a díszeket, a családi recepteket, az égősorokat, és minden olyan dolgot, amivel ünnepivé tehetjük környezetünket, és ráhangolódhatunk lelkileg is a karácsony lényegére.

Ha receptekről van szó, szeretek próbakört futni, mielőtt az ünnepi asztalra kerülne az étel. Feltúrtam hát a receptjeimet, és szembe is jött egy régi finomság. Ez volt a marcipánkrém mézeskalácságyon. Egyszerű, gyors, mézeskalács mellé ideális.

Hozzávalók:

  • 25 dkg mascarpone
  • 20 dkg marcipánmassza
  • 4 dl hideg tejszín
  • 5 dkg porcukor
  • kb. 30 dkg mézeskalács
  • 1 dl tej

A tejszínt fontos mélyhűtőbe tenni egy kis időre, különben nem tudjuk kemény habbá verni. Közben a mézeskalácsot darabokra törjük, és meglocsoljuk a tejjel.

A mascarponét a cukorral kikeverjük, esetleg egy kis citrom/narancshéjat adunk hozzá. A marcipánmasszát nagylyukú reszelőn belereszeljük, így könnyebb beledolgozni.

A tejszínhabot kemény habbá verjük, és beleforgatjuk a masszába. Üvegpoharak aljába kanalazunk a mézeskalácsból, rá pedig a habból. Díszítésként most marcipán hópelyheket szaggattunk kicsi lányommal. :)

Image (3)

 

Sok sikert, és jó készülődést kívánok!

Az első év

Szeretnék köszönetet mondani elsősorban férjemnek, aki ezt az oldalt létrehozta, a családomnak a támogatásért, és az ismerőseimnek a bizalomért.

Köszönöm!!

Élvezzétek ezt a videót képileg és hangilag egyaránt! Külön köszönet a zenéért Beninek, az egyik legtehetségesebb fiatalembernek, akit ismerek!

Fényképes ostyalap

Közeledett apukám szülinapja, és már kezdett kialakulni bennem egy kép, hogy milyen tortát szeretnék neki sütni. Apukámról tudni kell, hogy különjáratokat vezet külföldön már sok-sok éve, így hát járt már szinte mindenhol és szinte minden közlekedési eszközre van engedélye. Szinte. :) Értelemszerű volt hát, hogy a kávés tortákat felváltsa most valami különlegesebb. Először arra gondoltam, rajzolok egy térképet. Azt elvetettem, mert túl macerás lenne. Aztán gondoltam, majd marcipánból egy sablon segítségével kivágom a nyugat-európai országokat, és összeillesztem őket. Aztán ezt is elvetettem, mert rákerestem a neten, hogy mások ezt hogy oldották meg, és azt kell mondjam, nem túl esztétikus az eredmény. Így végül a nyomtatható ostyára esett a választásom. Csak keresnem kellett egy jó felbontású képet, azt elküldeni emailben, majd elmenni érte. (Na jó, meg fizetni is, mert persze nem volt ingyen. :)) Úgyhogy másnap már ballagtam is hazafelé a papírvékony ostyalapommal, amin gyönyörűen látszottak még a városnevek is.

Megsütöttem a piskótát, megfőztem a csokikrémet, mindent szépen összeállítottam, csak az ostyát nem mertem a tortára tenni. Indokolt volt a félelmem, mint utóbb kiderült. Kéz melegére meghajlik, ha sokáig fogja az ember, a hideg tortára téve szintén meghajlik az ostyalap, úgyhogy álltam a torta felett, hogy most mi legyen. Rövid googlizás után azt találtuk segítőkész férjemmel, hogy a szélei így is úgy is fel fognak pöndörödni, ezért le kell nyomni/el kell takarni valamivel. Mivel az én tortámra nem illett volna a habzsákos díszítés, így én marcipáncsíkokat vágtam, és azzal tapasztottam le a négy szélét. Beletűzdeltem a zászlókat, amiket előző este vagdostam Vészhelyzet nézés közben, mely zászlók egyébként azt jelezték, hogy apu hol jár a legsűrűbben. Feltettem az arany buszt, ami nem csak azért volt arannyal lefestve, hogy valami csillogjon is, hanem azért, mert az apu kedvenc busza. A legjobb busz valaha! :)

Minden jól alakult, egészen addig, amíg el nem jött az idő a torta felvágására. Eltelt néhány óra, és az a galád ostya felnyomta a marcipánt. Hullámos lett a széle. :( Ha újra csinálhatnám, csak közvetlenül a torta felvágása előtt tenném rá a fényképet. Vagy marcipánból csináltatnám. Vagy kennék valami krémet az ostya alá, de csak olyat, ami nem oldja fel a fényképet. No de a várt hatás nem maradt el, apukám nagyon örült a busznak is, a finom tortának is, úgyhogy megérte megcsinálni. :)

Volt még egy tüzijáték is beleszúrva, az hiányzik már a jobb felső sarokból. :)

IMG_1901IMG_1908