marcipán címkével jelölt bejegyzések

Marcipánkrém mézeskalácságyon

Közeledik az év legszebb ünnepe, a karácsony. Ideje elővenni a díszeket, a családi recepteket, az égősorokat, és minden olyan dolgot, amivel ünnepivé tehetjük környezetünket, és ráhangolódhatunk lelkileg is a karácsony lényegére.

Ha receptekről van szó, szeretek próbakört futni, mielőtt az ünnepi asztalra kerülne az étel. Feltúrtam hát a receptjeimet, és szembe is jött egy régi finomság. Ez volt a marcipánkrém mézeskalácságyon. Egyszerű, gyors, mézeskalács mellé ideális.

Hozzávalók:

  • 25 dkg mascarpone
  • 20 dkg marcipánmassza
  • 4 dl hideg tejszín
  • 5 dkg porcukor
  • kb. 30 dkg mézeskalács
  • 1 dl tej

A tejszínt fontos mélyhűtőbe tenni egy kis időre, különben nem tudjuk kemény habbá verni. Közben a mézeskalácsot darabokra törjük, és meglocsoljuk a tejjel.

A mascarponét a cukorral kikeverjük, esetleg egy kis citrom/narancshéjat adunk hozzá. A marcipánmasszát nagylyukú reszelőn belereszeljük, így könnyebb beledolgozni.

A tejszínhabot kemény habbá verjük, és beleforgatjuk a masszába. Üvegpoharak aljába kanalazunk a mézeskalácsból, rá pedig a habból. Díszítésként most marcipán hópelyheket szaggattunk kicsi lányommal. :)

Image (3)

 

Sok sikert, és jó készülődést kívánok!

Kukoricacső egyszerűen

Az eredeti ötlet nem az enyém, viszont kipróbáltam, így bátran mondhatom, hogy használható az ötlet. Egy kis kiegészítés a képekhez:

fotó 4 (22)

 

Szüséges eszközök:

  • sárga marcipán
  • zöld marcipán
  • porcukor
  • kés
  • nyújtó henger

Átgyúrjuk a marcipánmasszákat, hogy könnyen formázhatóak legyenek, és ne legyenek repedések rajtuk. Amelyikből több van, veszünk egy kis darabot, golyót formálunk belőle, amit aztán az egyik végénél kissé nyomva tovább alakítunk kúppá. Erre kerül a vékonyra sodort sárga marcipán, amit óvatosan rátekerünk. Érdemes előtte vagy az ujjunkkal, vagy egy ecsettel bevizezni, mert akkor nem törik el, és jobban fog tapani a kúpra tekerés közben. Tegyük félre egy kicsit száradni.  Addig megformázzuk a leveleket: porcukorral szórt vágófelületen kinyújtjuk a zöld masszát, és egy késsel arányaiban megfelelő méretű leveleket vágunk le. Ügyeljünk arra, hogy a késen ne maradjanak zöld darabok, mert bosszantó lehet, ha a kukoricaszemeknek való vonalak meghúzásánál zöld is kerül bele. Próbáljunk körülbelül egyforma távolságra levő vonalakat karcolni a feltekert kukoricacsőre, de közben ne nyomjuk a tartó kezünkkel, mert akkor a vízszintes vonalak fognak eltűnni. Ha kész, akkor már csak a leveleket kell ráigazgatni, szintén egy kis víz segítségével.

Az enyém így sikerült:

fotó 3 (25)

 

Zebra torta

Elérkezett április vége, és ez nem jelent mást, mint hogy Áginak szülinapja van! :)

El is kezdtem hát gondolkodni azon, milyen tortát kívánnék magamnak, de nem volt határozott elképzelésem, csak a krémet illetően. Túrókrémet szeretnék!! A sok csokikrém után kellett egy kis üdítő túró íz. :) Aztán egyszercsak böngészés közben rátaláltam egy zebra tortás videóra, és rögtön megtetszett. Eldőlt a kérdés.

Az egyszerűség kedvéért lefordítom szép magyar nyelvünkre is. :)

Hozzávalók:

  • 2 bögre cukor
  • 2 és 1/4 teáskanál sütőpor
  • 1/2 teáskanál só
  • 4 tojás
  • vaníliakivonat
  • 1 bögre tej
  • 3/4 bögre olaj
  • 2 és 1/2 bögre liszt

Nem egy bonyolult dolog ez a piskóta: 1. lépésként liszt + cukor + sütőpor + 2. lépésként hozzá az olaj + tojások + tej 3 részre osztjuk a simára kevert sűrű tésztát: 1/2 rész fehér, 1/4 rész rózsaszín, 1/4 rész fekete 

Fehér ételfestékből csak por állagút kaptam, azzal nem voltam valami sikeres ebben az esetben, de a fekete és rózsaszín gél állagú festékek szép színeket eredményeztek. Jöhetett a csíkozás. Először a fehér masszából csurgattam a kivajazott, lisztezett tepsi közepére. Aztán a fekete a fehér közepére, végül a rózsaszín a fekete közepére, és ezt ismételve, amíg van tészta, vagy amíg kellően csíkosnak ítéljük. A fehérből érdemes nagyobb kanállal adagolni egyébként. Felülről nézve szép céltábla mintát kapunk, felvágva pedig fantasztikusan csíkosat. :) 160 fokon 35-40 percet mond a leányzó a videóban, de nyilván kisebb adag előbb is elkészül. Minden a bögre és a tepsi méretén múlik! :)

Sütés előtt és után az én piskótáim így néztek ki (2-t sütöttem, azért nem stimmel a csíkozás a két képen.)

fotó 3 (21) fotó 4 (19)

Összeállítottam a túrókrémet, ami egyébként a Desszertőrült című könyvből van, amit a rendkívül ötletes és látványos sütiket összeállító Horváth Eszter gyűjteményeként is nevezhetnénk.

Szóval a túrókrém:

160 g tejet 50 g cukorral, 20 g vaníliás pudingporral és egy kis vaníliával sűrűre főzünk, hagyjuk hűlni.

Addig 160 g túrót szitán áttörünk, hogy finom, krémes állaga legyen, végül pedig 160 g vajat habosra keverünk, és mindent egybedolgozunk. 3 edényt kell ehhez a krémhez, de megéri a fáradságot! :) A krémhez is adtam egy kis fehér port, és megkentem vele a piskótákat kívül-belül. Fekete marcipánmasszát néhány miliméter vastagra nyújtottam, és random csíkokat vágtam a képen látható eszközzel. Aztán próbáltam elképzelni egy zebrát. :)

fotó 5 (15)   Így sikerült: fotó 2 (30) fotó 1 (31)

A végére még egy titkot megosztok, mégpedig azt, hogy a fekete marcipán a finom túrókrémen megolvad egy idő után, és engedni kezdi a színét, úgyhogy érdemes a díszítést az átadáshoz minél közelebb időzíteni.

Vasember torta

Meglepetés szülinapi bulit szerveztünk a legnagyobb Tony Stark rajongónak, akit valaha ismertem. Egyértelmű volt hát számomra, hogy a torta arany és piros színű lesz. Találtam a neten pár vasember maszk alakú tortát, de egyik másik elég megalázóan nézett ki a szuperhősre nézve. Nem szerettem volna én is hasonló hibába esni, ezért inkább Ironman szívét választottam dísznek a torta tetejére.

arc-reactor-iron-man-black-1344-1600x1200iron-man-arc-reactor-image-modding-the-from-sideshow-page-97611

Már csak azt kellett eldönteni, hogy a 3 film közül melyik arc reactor formát másolom le, azt sötétben világítva, vagy nappali megvilágításban, és ha ez megvan, akkor mennyire részletesen tudom megvalósítani. Találtam viszont egy gyönyörű ajándékot, ami rögtön megtetszett. Pepper ajándéka Tonynak.

proof_that_tony_stark_has_a_heart

Még nem áll rendelkezésemre annyi eszköz, hogy teljesen élethűen visszaadjak egy ilyen fémszínt marcipánból vagy bármi másból, de azért megpróbáltam a legjobbat kihozni magamból, no meg a marcipánból. :)

Vettem hát a formázó eszközeimet, gyúródeszkát, porcukrot, sodrófát, és nekiláttam.

Így néz ki a csendélet, amikor alkotok:

fotó 1 (29)

Kör alakú kiszúróformákra volt szükségem, ételragasztóra, ételfestékekre, ételfestékes filctollra, és már kész is lett. :)

fotó 2 (28)

Szerettem volna térbeli hatást elérni, ezért a hátsó részhez a piskóta formázásakor leesett darabokat összekevertem egy kis porcukros krémsajttal, és bevontam marcipánnal. Még a kilógó drótokat is megsodortam, de azokkal nagyon óvatosan kellett bánni, mert hamar eltörtek.

A torta bevonása innentől kezdve már nem is volt nehéz. Belül vörösbársony piskótát kentem meg csokikrémmel, majd az egészet lekentem vajkrémmel, és néhány órára a hűtőbe tettem. A piros masszával való beburkolás olyan jól sikerült, hogy már-már örömtáncot jártam a konyhában. :) Újdonságként kipróbáltam a cukrász lakkot, hisz ha Ironman páncélja is szépen fénylik, akkor az én tortám is csillogjon. :)

fotó 1 (27)fotó 2 (26)

Nagyon jól mutatott a tetején a már elkészült “szív”. Még néhány kiegészítőt tettem a sütire, arany porral ráfestettem, hogy “Stark Industries”, és végül néhány szakértői vélemény után úgy döntöttünk, elkészült.

fotó 2 (27)fotó 1 (28)

Így éreztem magam, mikor az ünnepi asztalra tehettem ezt a gyönyörű tortát. 😀

robert-downey-jr-tony-stark

Tavasz ihlette torta

Mostanában sorra jönnek szembe a különböző tortadíszítő versenyek. Én pedig szeretem megmérettetni magam, hogy lássam, mire vagyok képes.

A legutóbb egy tavasz ihlette tortadíszítő versenyre szántam az időmet és erőmet. Ezt mutatom most meg kicsit közelebbről.

Ha én a tavasz szót hallom, eszembe jut a napsütés, a sok szép virág, a csicsergő madarak, a szerelmespárok és nem utolsó sorban a sok előbújó rovar is. Nem akartam a sokadik virágba borult sütivel nevezni a versenyen, ezért azt gondoltam ki, hogy esetleg egy szokatlanabb formájú tortával jelentkezem. Egy levélre ültetek pár méhecskét, katicát, meg tubékoló madarat! :)

Először is sütöttem egy zöld piskótát, majd az állítható méretű szivecske alakú tortaformával kiszúrtam belőle két formát.

fotó 5 (12)

Megkentem finom csokikrémmel, beburkoltam zöld marcipánnal, és a hűtőbe tettem. Jöhettek az apró marcipánfigurák. Mindennek az alapja az, hogy a marcipánmassza legyen átgyúrva, és legyen különböző méretű golyókra formázva. Például egy gomba is úgy készült, hogy fehér golyót gömbölyítettem, melynek az egyik oldalát kicsit elkezdtem nyomni, hogy hosszúkásabb legyen. Ez lett az alap. Aztán piros golyót kerekítettem, amit meg letettem sík felületre, és kicsit az asztalhoz nyomkodtam, hogy az egyik oldala lapos legyen, mint egy félgömb. Végül pedig kicsi fehér golyókkal díszítettem, és ételragasztóval összeillesztettem a két gombarészt.

Ugyanez érvényes a többi figurára is. Mind golyóként kezdte. :)

fotó 1 (24)

Kivételt képeznek persze azok a részletek a tortán, amiket kiszúróval csináltam. Volt még maradék sárga masszám, amiből virágok lettek. Nincs (még) speciális eszközöm a virágok szárításához, ezért elővettem egy tojástartót, kibéleltem folpackkal, és eligazgattam benne a virágokat, hogy a szirmuk kicsit térbeli hatású legyen, ha megszáradnak.

fotó 2 (23)

A madárkáimról többeknek angry birdsök jutottak eszükbe, pedig becsszó, nem az volt a cél. :) Szerelmes, mosolygós madárkákat formáztam! :)

fotó 1 (25)

Aprólékos kis méhecske is készült, meg katica is, bár kétségeim támadtak, hogy az még nem bújik elő ilyenkor, mindenesetre jól mutattak. :)

fotó 2 (24) fotó 3 (16)

És végül összeállt a kép az én tavasz ihlette tortámhoz. :)

fotó 4 (14)

 

És ha tavasz, akkor Tavaszi Szél is. Havasi Balázstól. :)

Pingponglabda torta

Eddig még minden évben februárban volt az év első születésnapja, úgyhogy idén is alig vártam, hogy valami szépet alkothassak. (Emmának születhet még januárban is kistesója például.) Az ünnepelt igazi sportember, úgyhogy a téma már adott is volt. Pingpong. Pingpongütő alakú tortát azonban már kapott, úgyhogy újabb ötlet kellett. Esetleg még egy asztalt építhettem volna… Na majd legközelebb! :) Most ugyanis az egyik kedvenc márkát másoltam le, és alakítottam át, hogy személyesebb legyen.

Butterfly_Three_Star_White_Table_Tennis_Ball_6_Pack

Az elképzelésem az volt, hogy sütök két vagy három piskótalapot, azokat megkenem fehércsokis vajkrémmel, és az egészet félgömb formára alakítom, mintha egy fél pingponglabda lenne. Erre rámásolom a logót, és kész is. :)

Igazából, ha nagyon egyszerű szeretnék lenni, akkor valójában így is történt. :)

Egy olajos piskóta receptjére esett a választásom, mégpedig azért, mert reméltem, hogy könnyebb lesz formára vágni, mint a hagyományos piskótát. Jól döntöttem. :) Szépen formázható volt.

fotó 1 (15)

A maradék fehér krémet a piskótára kentem, és kezdtem előkészíteni a marcipánt. (Mindenképp valami világos krémet kellett kevernem, hogy ne üssön át a fehér marcipánon.)

fotó 2 (16)

Korábban, amikor csak tévében láttam ilyet, mindig csodálva néztem a cukrászokat, hogy milyen ügyesek. Egyszerűnek tűnt, de aztán mutattak egy-két elrontott tortát, és akkor már nem is volt olyan könnyű. De csak egy nagy levegő kell hozzá, meg pár bátor kézmozdulat, és már körbe is értünk a tortán. :) Jobb kéz simít, bal kézzel marcipánt húz. Nem nehéz, csak ne legyen túl vékonyra kinyújtva. (Túl vékony például, ha már a deszkáról felemelve elszakad.)

Levágtam a maradékot, elsimítgattam az alját, majd elővettem a másolandó mintát. Szülinap lévén pont jól jött a márkában szereplő szám, úgyhogy azt gondolkozás nélkül át is írtam. Aztán a szám alatti Japánból is hipphopp János lett. :)

fotó 3 (11)

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy volt segítségem is. Elsősorban a precizitásért, jobban mondva a dirigálásért volt felelős. :) Aztán egy váratlan pillanatban átadtam a formázó eszközöket, hogy ő készítse el a számokat. És milyen szép kis számokat vágott szabad kézzel!! :)

Amikor nagyjából el tudtam helyezni a kivágott mintákat, egy kis vajkrémmel a tortához ragasztottam őket, majd elővettem a titkos fegyveremet, az ételfestékes filctollat.

Bíztam a szépírásomban annyira, hogy csak nem most fogok elrontani egy tortát csúnya fekete betűkkel. Húzhattam volna segédvonalakat, de nem tettem. Így lett jó, ahogy lett. :)

fotó 2 (17)

Maradt még piros marcipánunk (bár a segédem igyekezett minél többet eltüntetni a tányérról), úgyhogy még az oldalára is jutott a piros csillagokból.

fotó 4 (11)

Remélem, hogy az ünnepelt nem haragszik meg amiért nem takartam ki a számot a képeken, hisz büszke lehet rá, hogy ilyen korban is többek között kiváló sportember, és nagyszerű nagypapa. :)

fotó 1 (16)

Marcipán liba

Közeledik Márton névnap, amit akár a libalakomák napjának is nevezhetnénk. Több monda is létezik a Márton nap és a libák közti kapcsolatra, de pontosat egyik sem ígér. Ha utána olvas az ember, talál olyat, hogy Szent Márton a libák óljába bújt, de lebukott a szárnycsattogás, gágogás miatt, de van, aki szerint csak a paraszti év végét jelentette ez a nap, és azért ettek libát, mert a bér mellé egy-egy meghízott liba is járt. Akárhogy is legyen, idén én is készítettem libát. Marcipánból. :)

Előkészíteni:

  • gyúródeszka
  • fogpiszkálók
  • éles kés
  • porcukor
  • színes marcipánok

Bármit szeretnénk megformázni marcipánból, az első két lépés mindig ugyanaz: gyúrjuk össze, hogy megpuhuljon a kezünk melegétől, és csináljunk belőle golyót.

fotó 4 (6)

Ez éppen a testéhez való golyó. Az egyik oldalát óvatosan elkezdtem gurítgatni a tenyeremen, hogy vékonyabb legyen, majd kicsit felfelé fordítottam, mintha felálló farktollú lenne.

A lábához is ugyanígy kezdtem, csak ott tovább sodortam az egyik oldalt.

fotó 2 (8)

Aztán a golyós részt összelapítottam két ujjal.

fotó 3 (6)

Ekkor még úgy gondoltam, hogy a libám állni fog, de viszonylag gyorsan meggondoltam magam. Fogpiszkálóval rögzítettem a testét a lábakhoz. Vagy fordítva. :)

fotó 5 (6)

Ezt még ki lehetett egyensúlyozni, de rákerült a nyak és a fej, és végleg el akart dőlni a libus. Kitámasztottam, de nem volt szívem így hagyni.

fotó 2 (9)

Úgyhogy végül lefektettem, mégis csak kényelmesebb így. :)

fotó 5 (7)

 

Hozzáillesztettem a lábakar, csináltam rá szárnyakat, és kék szemeket is kapott.

fotó 4 (7) fotó 5 (8)

 

Így készült hát el az első marcipán libám, melyet nagyon szívesen odaadok valakinek. Méghozzá olyanok között fogom kisorsolni, akik megosztják ezt a bejegyzést a facebookon. :) Sorsolás november 11-én reggel 8-kor.

Egyszerű marcipánrózsa

Bemutatok egy egyszerű műveletsort, mellyel szép kis rózsákat formálhatunk torták díszeként. Bátran lehet keverni színeket a vidámabb hatásért, de ha színes tortára készül, akkor talán elég néhány egyszínű virág hozzá. Ezzel a technikával kisebb vagy nagyobb rózsafejet is készíthetünk, ízlés (vagy marcipánmennyiség) kérdése csupán, hogy mit választunk.

Első lépésként átgyúrjuk a marcipánmasszát, hogy könnyebb legyen vele dolgozni.

Próbáljuk néhány egyforma golyóra szétosztani, és a golyókat is szép simára gurítani.

Ezután egyesével szétlapítjuk őket, és szirom formájúra formázzuk úgy, hogy a szirom teteje legyen a legvékonyabb rész, de még ne szakadjon el.

A megformált szirmok körülölelhetnek egy hengert is, melynek egyik vége vékonyabb, de lehet egy szirom felhengerítésével is kezdeni a rózsa kialakítását. Biztos mindenki maga elé tud képzelni egy igazán gyönyörű rózsafejet, és azt, ahogy a szirmok szorosan körbeölelik egymást. Ezt kell leutánozni a marcipánnal is, és meg is vagyunk. :)

Mindez képekben:

fotó

fotó 1

fotó 2